Védekezés a kerti kártevők, nem kívánatos látogatók, valamint betegségek ellen megfelelő növénytársításokkal és házilag készített permetlevekkel is lehetséges. Az ehhez szükséges alapanyagok legtöbbje rendelkezésre áll a kertünkben vagy a konyhapolcon.
Ajánlok közülük néhányat, ami nekem már bevált a gyakorlatban.
Levél- és pajzstetvek elleni védekezés
Érdemes rendszeresen ellenőrizni a növények leveleinek fonákját, mert ezek az élősködők elsősorban ott szeretnek megtelepedni, de előszeretettel támadják a friss hajtásokat és virágbimbókat is. Amikor a tetvek még kevesen vannak, azaz csak néhány levélen vagy ágon telepedtek meg, azokat csak le szoktam csípni vagy vágni, nem nyúlok rögtön gyári vegyszerekhez.
A fekete színű levéltetvekkel legtöbbször a mályvacserjéken és a bodzán állok harcban. Ilyenkor a szalmiákszesz a fegyverem, amiből 30 mililiternyit adok 1 liter vízhez, és ezzel az eleggyel permetezem le a növényt, majd 5 nap múlva megismétlem.
A zöld levéltetvek jellemzően a szeretett rózsáimon pöffeszkednek, míg a pajzstetvek a leandereken érzik otthonosan magukat. Ellenük szappanos vagy mosogatószeres oldatot használok. Ehhez 2 l vízben 15 ml (egy evőkanálnyi) szappant vagy mosogatószert oldok fel és az oldatba mártott papírtörlővel lemosom a kártevőket a fertőzött levelekről, ágakról. Ha szükséges, 10 nap múlva megismétlem.
Házas és meztelencsigák elleni védekezés
A házas csigák (pl: éticsiga, kerti csiga, ligeti csiga, tejfehér csiga) kártétele tapasztalatom szerint kisebb, mint a meztelencsigáké. A házas csigákat könnyebb kézzel összegyűjteni és a kert azon részébe áthelyezni, ahol nem okoznak gondot. Én rendszeresen teszem át őket a csalános vagy borostyános kertzugokba. Onnan pedig az énekesrigók és a sünök előszeretettel lakmároznak belőlük.
Figyelem, az éticsiga, a kerti és a ligeti csiga hazánkban védett faj! Bővebben lásd 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 2. mellékletét.
A hazai kiskertekben a legtöbb kárt okozó meztelencsigák a spanyol meztelencsiga, a hálós meztelencsiga, a sárgaszalagos meztelencsiga és a budapesti meztelencsiga.
A meztelencsigák jelenlétét a kertünkben sokszor csak az áltluk okozott károkból érzékeljük. Amit leggyakrabban tapasztalunk, hogy a meztelencsigák megrágják a friss leveles zöldségeket, a hüvelyeseket vagy a tökfélék terméseit, a szamócát és dísznövényeket (árnyliliom, bársonyvirág, petúnia stb. (pl. spanyol meztelencsiga, hálós meztelencsiga). A föld alatti károkkal később szembesülünk, amikor a gyökérzöldségek vagy a burgonya gumóját kiemeljük és kiderül, hogy a csiga megrágta, elpusztította a növényt (pl. budapesti meztelencsiga).
A csigák ellen nekem a sörcsapda bizonyult hatásosnak, de sokan ún. higroszkópos anyaggal (kalcium-klorid, mész, hamu stb.) szórják körbe a megvédeni kívánt területet.
A sörcsapdához használj egy arasznyi átmérőjű, kb 5-10 cm mély tálat, amit leásol a talajba. A tálka széle legyen egy vonalban a talajfelszínnel. Önts bele bármilyen, akár lejárt szavatosságú, alkoholos sört. Az illóanyagok odacsalogatják a meztelencsigákat, beleesnek az alkoholba és elpusztulnak.
Ha módodban áll, tarts indiai futókacsát, velük hosszú távon megelőzheted a meztelencsigák károsítását.
Érdemes a meztelencsigák tojásait összegyűjteni és a kertből eltávolítani, hogy megakadályozd a tömeges utánpótlást. Egy csiga akár 50-100 tojást is lerakhat. A meztelencsigáknak két fő tojásrakási időszaka van, március-áprilisban és szeptember-októberben.
(Forrás: Kertészet és Szőlészet 20. szám. 2023.05.17. Turóci Ágnes „A meztelencsigák rejtett világa”)
Egyéb kártevők elleni védekezés
A hernyófogó-övet még nagyapám használta. Hullámpapírt tekert a fa törzse köré, amit dróttal rögzített. Hetente két-három alkalommal ellenőrizte van-e alatta hernyó, majd kézzel eltávolította őket (megkapták a baromfiudvar lakói).
A torma megakadályozza a káposztafélék gyökérgolyva-fertőzését. A tormát gyümölcsfák köré is ültethetjük, ekkor a moníliával szemben ellenállóbbá válnak.
Helyezz ki a kertedbe néhány mesterséges odút, költőládát, fészkelőtálcát és építs sünvárat. Ha a madaraknak, denevéreknek, sünöknek, békáknak élő- és búvóhelyet biztosítasz, „hálából” gyérítik a kártevőket a kertedben. Ráadásul ezzel az egész családnak szórakoztató és ismeretszerző lehetőséget biztosítasz. Mind az építés, mind a megfigyelés remek közös program.
A vakond hasznos állat, nem kártevő!
A vakond ugyan nem kártevő, de mégis meg kell említenem, mert sokan kéritek tőlem, hogy űzzem ki a kertből.
Először is védett állat, természetvédelmi értéke 25.000 Forint. Másodszor kifejezetten hasznos munkát végez. Elfogyasztja a föld alatt élő, fejlődő kártevőket (pl: drótférgeket, lótetűt, cserebogárpajorokat, csigákat) és közben fellazítja, levegőzteti a talajt.
Tudom, hogy bosszantó és csúnya látvány a friss túrás a gyepen, de kérlek, ne használj mérget, füstpatront, petróleumos vagy gázolajos rongyot, összetört üvegszilánkot. Vakondot irtani tilos!
Általában reggel mozog, így ha türelmesen vársz a túrások felett, akkor látod, ahogyan a földet forgatja. Ekkor egy ásóval alá kell kapni és kiemelni a vakondot, majd dobozba tenni és elvinni az erdőszélre, mezőre vagy patak partra, szabadon engedni. Javaslom, hogy a művelethez vegyél fel egy vastag kesztyűt, mert az ásólábaival és harapásával bizony komoly sérülést tud okozni. A fenti képen láthatod, hogy én is marhabőr kesztyűt húztam, mielőtt felvettem volna a talajról ezt a kis csillogó bundás állatot.
Telepíts 5-8 centiméter mélyre vakondhálót, hogy megakadályozd a kis állat felszínre jövetelét.
A veteményes vagy virágoskert köré ültess kaprot (Anethum graveolens), kutyatejet (Euphorbia), ricinust (Ricinus communis), mert ezek gyökere a vakond számára kellemetlen, erős illatot áraszt és távozásra készteti.
Rengeteg vakondűző praktikából lehet még válogatni, de nekem ezek váltak be leginkább.