Tudd, hol a határ
Mindannyian tudjuk, hogy napfény nélkül nincs élet, de azzal már kevésbé vagyunk tisztában, mennyi az ehhez szükséges „fejadag”. Hol van az a határ, amin belül növényeink egészségesen fejlődnek és mikor túl sok(k) vagy kevés a napsütésből?
Hogy ezekre a kérdésekre választ kapjunk, néhány fogalmat tisztáznunk kell. Mivel volt szerencsém kertészeti árudában is dolgozni, úgy gondoltam plusz segítség, ha a növények ismertető címkéin található gyakori jelöléseket, megnevezéseket használom a definíciókhoz.
Tudd, hol a határ árnyék, félárnyék és napos hely között!

Az egyes kertrészek, területek besorolása a közvetlen napsütéses órák számából következik.
Szerencsére beszédes piktogramok tájékoztatnak bennünket a növények vásárlásakor.
Az 1. és 2. ábrán (a) az árnyékot, (b) a félárnyékot, míg a (c) a napos helyet jelenti.

Tehát ne csak annyit tudjunk, hol kel a Nap és merre nyugszik, azaz milyen tájolású a kertünk.
Mind a négy évszakban érdemes megfigyelni és akár feljegyezni, hogy hova, meddig süt a nap a kertünkben, a teraszon, erkélyen és az ablakok párkányain. Így biztosabban tudunk nem csak tetszés szerinti, hanem valóban a helyre illő növényt választani, ültetni.
Teljes árnyék
Árnyék, teljes árnyék (shade, full shade) megnevezés jelenti, hogy a növényünk naponta kevesebb, mint 4 óra közvetlen napsütést igényel.
Gondoljunk arra, amikor nappal egy erdőben kirándunk, milyenek a fényviszonyok. Ott sincs vaksötét, mint egy barlang belsejében.
Az árnyékkedvelő növények általában náluk nagyobb növény vagy növények lombja alatt élnek, a föléjük magasodó növény levelei között átszűrődő napfény éri lombozatukat.
Kerítés vagy egy házfal is adhat megfelelő árnyékot, a szűrt fényt pedig pergolával, apácaráccsal vagy árnyékolóhálóval is biztosíthatjuk.



Én nagyon szeretem, ha a bokrok alján, fák tövében különböző virágzó növények élnek, így gyakran ültetek széles fajtaválasztékú hunyort (Helleborus), cikláment (Cyclamen), tündérvirágot (Epimedium), májusi gyöngyvirágot (Convillaria majalis), árnyékliliomot és az üde zöld, laza lombozata miatt erdei pajzsikát (Dryopteris filix-mas).
Ha zöldségfélékben is gondolkodunk, akkor a bordáskel (bok choy, pak choi – Brassica rapa) vagy a Mesclun tépősaláta keverék jöhet szóba.
Félárnyék
Félárnyékos területről beszélünk, amikor a közvetlen napsütéses órák száma 4 – 6 óra. Attól függően, hogy délelőtti vagy délutáni napsütésről van szó különbséget teszünk részben napos (part sun) és részben árnyékos (part shade) területek között. Amikor a 4 – 6 óra közvetlen napsütés délutáni órákkal együtt adódik össze, akkor részben napos területet értünk alatta. Részben árnyékos a területünk, ha a napi 4 – 6 óra közvetlen napsütés leginkább a délelőtti órákban valósul meg.
Zöldségek közül a spárga, a cékla, a zeller fejlődnek szépen a részben napos területen, míg a kelkáposzta, a fejes káposzta és a sárgarépa a részben árnyékos fekvést szeretik.

Figyeljünk arra nyáron, hogy a félárnyékos fekvést kedvelő növények is gyakran igényelnek védelmet a délutáni forró napsütéstől.
Én bizony szúrtam már le napernyőt a kertben csak azért, hogy az angyaltrombita (Brugmansia, régebben Datura) ne kornyadozzon a délutáni napsütésben.
Napos hely
Napra, napos helyre, direkt napsütésre (sun, full sun) akkor hivatkozunk, amikor a területet naponta legalább 6, de inkább több (akár 12) órán keresztül közvetlenül süti a nap.
A napos helyet kedvelő növények mindegyike meleg- és fényigényes. Ha 6 óránál kevesebb napsütés éri őket, akkor fejlődésük üteme lelassul, ebből adódóan virágzásuk is alulmarad a várthoz képest.
Az ilyen fekvésű területre érdemes rózsát, varjúhájat, kövirózsát, levendeulát, napraforgót, körömvirágot és fűféléket ültetni.
A veteményeskertben pedig a bab, a borsó, a paradicsom és a paprika szeret leginkább napfürdőzni.




