Csinálj saját komposztálót!
Mivel a természetes megoldásokat részesítem előnyben, ezért ahol lehet, mindenkit bíztatok egy saját komposztáló elkészítésére, használatára.
Segít a háztartásunk során keletkező kerti és konyhai hulladékok hasznosításában csökkentve ezzel öko lábnyomunkat.
A jól elkészített saját komposzttal megelőzhetjük a hiánybetegségeket és költséghatékonyan biztosíthatjuk a tápanyagutánpótlást.
A kész komposzt a növények által könnyen felvehető formában nitrogént, foszfort és káliumot ad hozzá a talajhoz.
Ráadásul a komposzt javítja a talaj szerkezetét, amivel további költségektől kímél meg minket. Hiszen egy morzsalékos és termékeny talajban a víz-és oxigénellátottság is kiegyensúlyozott.
A komposztnak köszönhetően jelentősen megnő a talaj víztartó képessége, háttérbe szorulnak a betegségek, és egészséges mikrobiológiai környezet jön létre.
A komposzt pH-pufferként működik, mivel a talaj pH-értékét semleges/közömbös szintre hozza (6,8 – 7,2 pH), amely a legtöbb növénynek kedvez.
Ha jól csináljuk, akkor az otthon készülő komposzt kertünk egyszerű, olcsó, szagmentes, gazdag tápanyagforrása lesz.
Remélem, hogy e bejegyzésemet olvasva meggyőzhetlek, csinálj saját komposztálót.
Zárt komposztáló
Az első kérdés, hogy használjunk-e teljesen zárt komposztálót.
Sokan meglepődtök, amikor azt a választ adom, hogy nem szükséges zárt tároló a komposztálási folyamathoz.
Jómagam nem is igazán szeretem a „zöld kukát”, bár ennek is megvannak az előnyei.
Elsősorban esztétikai szempontból tűnik jobb megoldásnak.

Főleg, ha helyszűke miatt szemelőtt van vagy közel van a szomszéd házhoz.
Továbbá könnyebb a szerves hulladékkupacot helyben tartani, ha a tárolónak fedele és oldalai vannak.
Egy másik jó ok a zárt komposztáló használatára, hogy a sok konyhai maradék, számunkra nem kívánt látogatókat vonz a halomhoz (pl: rovarok, csigák, rágcsálók).
Szóval, ha a fedeles zárt tartály használata mellett döntesz, bőven van lehetőséged válogatni a barkácsáruházak és kertészeti árudák kínálatából.
Nyitott komposztáló
Ahogyan azt a bemutatkozó oldalamon is írtam, én nagyon szeretek barkácsolni, újrahasznosítani, ezért a legegyszerűbb, nyitott komposztálókat részesítem előnyben. Azon túl, hogy olcsó, kényelmesebb a hozzáférés, amikor forgatni vagy használni kell a komposztkupacot.
Többezer négyzetméteres telken könnyen megoldható, ha egy félreeső részen közvetlenül a talajon rétegezve halmozzuk egymásra a szerves hulladékokat.
Ha viszont kisebb kertünk van, akkor az összképet már ronthatja a komposztkupac.
Erre szoktam javasolni, hogy belátásgátló hálóval takarjuk el a halmot, ezzel megszüntetve a rálátást.
Amennyiben van a kertünknek olyan része, amit ritkán használunk vagy nincs szemelőtt, telepítsük oda a komposztálót.
Üssünk le a földbe 30-50 cm mélyen 4 db 16 mm átmérőjű, 150-200 cm hosszúságú betonvasat és tekerjük körbe csirkehálóval.
Természetesen felhasználhatjuk a levágott ágakat is, mint kis kerítésléceket. Ezeket egymás mellé, kör alakban leütjük, majd dróttal körbefogjuk.


Használhatunk raklapokat is a komposztáló elkészítéséhez.
Én általában 3, 5 vagy 7 db EU raklapot (80 x 120 cm) szoktam a hosszabb élére állítva, U alakban egymáshoz csavarozni és csirkehálót szögelek rájuk.
A felső részt fűszernövényekkel vagy egynyári virágokkal be is lehet ültetni, ha a talpfákhoz deszkát szögelünk és geotextillel kibéleljük.
Mi kell a jó komposzthoz?
Nézzük, mire van szükség a jó komposzt létrehozásához:
– szerves szén
– szerves nitrogén
– víz
– oxigén
Már az általános iskolában megtanultuk, hogy minden szerves anyag szénből és nitrogénből áll.
Attól függően, hogy milyen százalékban vannak jelen, barna vagy zöld anyagokról beszélünk a komposzt kapcsán.
Amikor a szerves anyag túlnyomórészt szén, akkor „barna”-nak, amikor nitrogénben túlsúlyos, akkor „zöld”-nek nevezzük.
A 30:1 szén (C) és nitrogén (N) arány tekinthető tökéletesnek a komposztáláshoz.
Tehát, ha a C>30 a szerves anyagot szénforrásnak tekintjük, ha C<30, akkor nitrogénforrásnak számít.
De mielőtt bárki pánikba esne, hogy belemélyedünk a biokémiába és a matematikába, egyszerűsítek.
A gyakorlatban ezt úgy lesz a legegyszerűbb megjegyezni, hogy a szénben gazdag szerves hulladékunk valójában barna színű (pl: száraz levelek, kartonpapír), míg a nitrogénben gazdagok, többnyire zöld színűek (pl: fűnyesedék, zöldségmaradékok).
A komposzthalom aljára mindig ágfonatokat helyezzünk, hogy komposztkupac levegőzni tudjon, azaz korhadási és ne rothadási folyamat menjen végbe. A következő réteg rostos humuszképző (barna) anyag legyen és arra dupla mennyiségű nyers humuszképző (zöld) réteg kerüljön. Tehát súlyszázalékban 1:2 a helyes komposztanyag arány.
Ezekkel azért jó tisztában lenni, mert a komposzthalmokban rengeteg apró élőlény (baktériumok, gombák, rovarok és giliszták) dolgoznak azon, hogy létrejöjjön az áhított könnyen kezelhető, morzsalékos anyag.

Ne tedd a komposztálóba
A munkám elsősorban hobbikertekhez köt, ezért a „komposzt kisokos” is erre vonatkozik. A húsok, tejtermékek hosszabb ideig bomlanak, mint a növényi szerves anyagok. Ezek a rothadó részek, nemkívánatos látogatókat vonzanak a komposzthalomhoz (pl: patkány), ráadásul bűzlenek is, így emiatt nem ajánlom.
A főtt, sült ételmaradékokat se dobjuk a komposztba, mert a bennük lévő olaj és zsír nem fog lebomlani, környezetszennyező anyagként megmaradnak.
A fényes, színes papírhulladék sem való a komposztálóba, mert előállításuk során olyan vegyszeres kezelésen mennek keresztül, ami növényeink és a talaj számára mérgező anyagokat tartalmaz.
Ne dobjuk a komposztra a beteg növényi részeket, inkább égessük el (bár hazánkban már egyre kevesebb helyen engedélyezett a tűzgyújtás), hogy a fertőzés terjedését megakadályozzuk.
Hús- és mindenevő házi kedvenceink ürüléke, alomja se legyen komposzt adalék.
A diófa levelét, az avokádót és citrusféléket csak azért említem ebben a szakaszban, hogy felhívjam rá a figyelmet és eloszlassam a tévhitet, miszerint nem komposztálhatók. Csak akkor ne tedd a komosztálóba ezeket az összetevőket, ha féléven belül akarsz saját érlelésű komposztot vagy nincs türelmed nagyobb odafigyeléssel „etetni” a komposztálót!
Értelemszerűen műanyagnak (lebomlónak se), guminak, üvegnek, fémnek, vegyszereknek semmi keresnivalója nincs a komposztban, hiszen nem szemétdombot építünk.

Hajrá barnák és zöldek!
Most, hogy kizártuk, mit ne tegyünk a komposztálóba, akár le is rövidíthetnénk, hogy a fentiek kivételével, minden más jöhet.
Annyit tennék hozzá, hogy a „barnák” csoportjába tartozókat érdemes aprítani a komposztra helyezés előtt, hogy beleférjünk a hat hónaptól egy évig terjedő időintervallumba. Segítségünkre lehet az ágak, gallyak esetében egy metszőolló vagy akár egy ágdaráló vagy ha a kartondobozokat, újságpapírt kisebb darabokra tépkedjük.
Persze nem kell mindent porítani, pépesíteni, hiszen a nagyobb darabkák közötti levegős részek biztosítják, hogy a bomlást végző mikroorganizmusok elegendő oxigént kapjanak.
Zöldség, gyümölcs, tojáshéj, teafű, filteres tea, kávézacc, állati szőr, madártoll, térmészetes haj, fű- és egyéb növényi nyesedék, elszáradt virágcsokor, lehullott levél, vízben főtt kukorica csutka/torzsa mind mehetnek a komposztálóba.
Mielőtt dinnyehéjat dobnál a kupacra, javaslom, vágd kisebb darabokra, hogy hamarabb lebomolhasson és ne bűzölögjön miatta a komposzt.
Növényevő házi kedvencek (pl: nyúl) ürülékét és alomját hozzáadhatjuk a komposzthoz, de akár az akvárium vagy kerti tavacska tisztításakor összegyűjtött algákat is.
Komposztáló szeret, nem szeret
Örök vita tárgya, a kigazolt gyomnövények sorsa. Én azt mondom, mehetnek a komposztálóba, ha még nincs rajtuk mag, illetve nem gyökérsarjakról terjeszkednek (pl: tarack).
A hagymák is gyakran szóba kerülnek, de nekik mindössze annyi bűnük van, hogy átható szaguk van a rothadás folyamán. Antibakteriális hatásuk miatt viszont jó, ha bekerülnek a halomba.
A diófa levelét is komposztálhatod. Mindössze arra kell odafigyelni, hogy a benne lévő növekedésgátló hormon (juglon) lebomlásához nagyjából háromnegyed évre van szükség, ezért érdemes külön komposztálni, majd ez idő letelte után keverni a vegyes komposzthoz.
A citrusfélék héja is sokaknak okoz fejtörést, de itt az dönt a kérdésben, hogy a gyümölcs milyen felületkezelésben részesült. A Magyarországon forgalmazott friss citrusfélék héja biztosan viaszolt. Ha ez a viasz mesterséges, le kell mosnunk, ha méhviasz, maradhat. A külső felületkezelésnél engedélyezett a gombaölő hatású növényvédő-szerek (pl: ortofenilfenol, imazilil, tiabendazol, stb.) használata. Ha erre vonatkozó adatokat látsz a gyümölcs címkéjén, akkor a „nem szeret” kategóriába sorolandó, mert ezek a szerek sajnos hatással lesznek a komposztban dolgozó gombákra is.

Leegyszerűsítve, ha azt látod a címkén, hogy a héj nem alkalmas fogyasztásra, ne használd fel.
A bio termékeknél nincs miről beszélnünk, gondolkodás nélkül mehetnek a komposztálóba.

Komposzt ideális nedvességtartalma
A komposzthalom öntözésének alapszabálya az, hogy olyan nedves legyen, mint egy kicsavart szivacs (kb. 40% nedvességtartalom).
Ha ki tudsz préselni egy csepp vizet a halom közepéről kihúzott maroknyi szerves anyagból, akkor már vállon veregetheted magadat, jó munkát végeztél.
A magas nedvességtartalom bűzlő halmot eredményez, mert oxigénhiányossá válik.
A komposztban ún. aerob baktériumok vannak jelen, és csak akkor melóznak szorgalmasan, ha elegendő oxigént kapnak a levegőztetéssel.
Fontos tudni, hogy a szerves anyagok lebomlása során hő képződik. Ne ijedjünk meg, ha a komposzthalom forró! Igen, forró. Nem elírás és nem túlzás. Jusson eszetekbe az „ég a keze alatt a munka” szólásunk.
A forró komposzt jót jelent, keményen dolgoznak a mikroorganizmusok.
Ilyenkor fogjuk meg a vasvillát és forgassuk át a halmot. Ezt a műveletet egyébként sem árt rendszeresen elvégezni, hogy a komposzt megfelelő oxigénellátását biztosítsuk. A nyári időszakban (25°C fok feletti levegőhőmérsékletnél) 1-2 hetente, tavasszal és ősszel (10-20°C fok közötti levegőhőmérsékletnél) 3-4 hetente forgassuk át a komposzthalmot.
Meddig tart a komposztálódás?

A komposztálódási folyamat természetes körülmények között hat hónaptól egy évig tart. (Léteznek különböző adalékok, melyek gyorsítják a folyamatot, de ezeket én nem használom, így nem kívánom ismertetni.)
Komposztunk akkor lesz kerti felhasználásra kész, amikor morzsás szerkezetűvé és sötét, édeskésen friss föld illatúvá válik.
Ez gyakorlatilag egybevág a kertészkedési szezonnal, hiszen tavasztól őszig rétegezhetjük a hozzávalókat, majd a télen magára hagyjuk.
A következő tavasszal átrostáljuk és felhasználjuk a komposztot a kertben.
Természetesen a tél folyamán keletkező konyhai hulladékot is komposztáljuk, csak egy másik kupac kezdeteként.
FIGYELEM! Ősszel a sünök gyakran vackolják be magukat a komposztba, hogy téli álmukat ott aludják. Ez kb. 5-6 hónapig is eltart. (A sünök hibernációjáról bővebben itt olvashatsz).
Kérlek, hogy ebben az időszakban nagyon óvatosan forgasd át a komposztot! Azaz ne vasvillát, inkább botot használj.

A komposzt felhasználása
Az érett komposztot felhasználhatjuk növények (át)ültetésekor, ekkor az ültetőközeg egyharmada legyen a komposzt.
Ha tápanyag utánpótlás a célunk, akkor az átrostált komposztot tehetjük közvetlenül a felületre és hagyjuk, hogy a csapadék bemossa a talajba. Fűfelületre ősszel vagy kora tavasszal fél centiméter vastagságban szórjuk szét a komposztot.
Bokrok és fák alá az ún. csurgó vonalában (növény tövétől a lombozat vonaláig eső területen) terítsük el vagy ássuk be 30-50 cm mélyen az érett komposztot ősszel vagy kora tavasszal.
Veteményeskertben érdemes a komposztot egy ásónyomnyira beforgatni a földbe, mielőtt a magvetést vagy palántázást megkezdenénk.
Ne szórj érett komposztot geotextillel, kéregmulccsal vagy kaviccsal fedett felületre! Ezzel csak a nem kívánt gyomnövényeknek biztosítanál élőhelyet. Használj helyette kipermetezhető folyékony lombtrágyát, amit a növény a levélzetén keresztül tud felszívni.
Amennyiben mégis a saját készítésű komposztodat szeretnéd felhasználni ezen a területen is, akkor bizony előbb el kell távolítanod a talajtakaró rétege(ke)t. Javaslom, 2-4 évente és szakaszokban végezd ezt a munkát. Teríts le egy legalább 2x3m ponyvát és arra szedd át a kavicsot. A geotextilt emeld fel, húzd félre. Forgasd be a komposztot egy ásónyomnyira a talajba. Ha száraz a föld, alaposan öntözd be miután beleforgattad a komposztot! Amint a talaj beitta az öntözővizet, rétegezd vissza a talajtakaró eleme(ke)t.
MEGJEGYZÉS: a kéregmulcs természetes anyag, így lassan lebomlik, önmagában komposztálódik.
PLUSZ PRAKTIKÁK
A vakondtúrás földjét rászórhatod a komposzthalomra, hogy javítsd a szerkezetét.
A frissen vágott füvet érdemes a napon pár óra alatt kiszárítani és ezután halmozni csak a komposztra. Én ponyvát szoktam leteríteni a napsütötte járdára vagy teraszra és vékonyan szétterítem rajta a fűnyesedéket. Így a felesleges víz elpárolog a levágott fűszálakból és nem rothad majd bűzösen a komposzthalomban vagy akár közvetlenül a bokrok alá terítve.
A komposzt átrostálásához fél vagy egy centiméteres lyukméretű szitát használj. Ezt magad is elkészítheted műanyag vagy dróthálóból, amit fakeretre rögzítesz. Ha kis mennyiséget kell csak rostálnod a komposztból, használhatsz hozzá műanyag gyümölcsös rekeszt.
A komposztáló alján mindig hagyj néhány lapátnyi érett komposztot, hogy a lebontást végző szorgos, apró lények már helyben legyenek és rögtön munkába álljanak, amikor elkezded halmozni az új komposztálandó rétegeket.